_nehéz eldönteni, hogy augusztus huszadikán én ütöttem KO-ra Pollyannát (a nevesített jobbik felemet) vagy ő engem, annyi bizonyos, hogy ezen a napon soha nem tudunk kiegyezni__idén sem sikerült_ezért úgy döntöttem, hogy évek óta hordozott titkot fogok világgá kürtölni..._ha tudnék énekelni (jobban, mint ahogy tudok a kiskacsafürdiken pallérozott szálaimmal), akkor erre az alkalomra készítenék egy maxit, az alábbi borítóval:_

_nincs az a pozitív gondolatmorzsa ami ezen a napon eljutna hozzám_MERT:

_utálom, hogy az emberek úgy csinálnak, mintha közük lenne az államalapításhoz, mintha személyesen tették volna le az alapkövet Szent István királlyal huncutul összekacsintva, és azért jönnének le a rakpartra, hogy a kollektív tudatukat boldogan egymásba kulcsolva ezt megünnepeljék, miközben csak kijönnek a fényre, hogy este ne a Katica Presszóban kelljen a sört elfogyasztani_Pollyanna azt mondja, hogy nem lehetek ennyire cinikus_és hogyha nem jövök le a rakpartra, akkor nem tudom meg micsoda buli van az A38-on_húdegyenge érv, tényleg ezzel operál???_dehát nem mentem be, mert kiskorúakkal voltam és ezért arra kényszerültem, hogy a lábammal üssem a taktust a betonon, ami egyenesen szánalmas figyelembevéve táncközpontú bulimúltamat_Pollyanna szerint ez már az én bajom_az elszalasztott lehetőségekkel ez a probléma, hogy nehézkes őket utolérni_ráadásul nem is nagyon van más ötlete, mert a fényekkel jöhetett volna még, de annyira szánalmas volt a tüzijáték-színvonal, hogy nehéz érvelnie mellette_maximálisan egyetértünk, pedig nem lenne szabad, mi ketten szembenálló felek vagyunk_a jobbik felemmel nem állhatok egy oldalon_akkor nem lehetnék soha többé kíméletlenül cinikus_

_na jó ezeket a fényeket nem utálom, tényleg, viszont cserébe utálom, hogy ezen a napon először érezni lehet a hülye őszillatot_és hogy reggel amikor felkeltem, akkor nem verte ki a szemem a napfelkelte fénye, utálom, hogy vége a hajnali kanapés napszemüvegben kávézásnak_nekem ötkor fürödjön minden narancssárgában, ne komoruljon, ne sötétedjen, mert attól sikítok_Pollyanna azt mondja, hogy cserébe nemsoká felvehetem az őszi cuccaimat, hogy legyek már észnél, hát nem emlékszem, hogy mennyire szeretem a csizma-blézer kombót, és azt, hogy egy őszi reggelen olyan illat van, amit soha máskor nem lehet érezni, a köd, a bomló lehulló levelek, a nappalra felmelegedő föld illata együtt_de én nem is értem, hogy miből gondolja, hogy ez engem érdekel és ha már valamit várok ősszel, akkor az a sálkollekcióval való előhozakodást_szerinte viszont a csípős hajnali reggel, kötött sapiban lehelletpárát fújdogálni a végén mélyen beszívva a friss levegőt, az felejthetetlen_de nekem az csak köd, fullasztó, fehér, alattomos köd_amin egy idő után átsüt a nap és feloszlatja, ami azért fontos, mert láthatóvá válik az összes szín_már megint ezzel a színnel jön elő, tudom, a levelekre gondol, najó beismerem tényleg nincs másik évszak, amikor ilyeneket lehetne látni, de az egész olyan szomorú, olyan elmúlás-szagú, hogy nem tudok a színekkel foglalkozni_

_az egész tüzijátékban az emberek szolgáltatták a legjobb pillanatokat_navééééégre_meg a szendvics, amit csináltam, hogy hazaérve ne kelljen egy vacsorát is az asztalra rittyenteni, brutáljó szendvics volt, vastagon teavajjal megkent friss, ropogós zsömlében isssteni pulykamellsonka, mézesmustárral meg kápiapaprikával_az egész tüzijátékban amúgy a szendvics volt a legjobb_namivaaaaan???mégiscsak utáljuk mindketten augusztushuszadikát????_Pollyanna hallgat..._utáljuk?????_válaszolj_és az ünnepek? a kar..._a karácsonnyal be se próbálkozz.._bármivel, a színekkel, az emberekkel, a sálakkal, csak a karácsonnyal ne!!!!_augusztus van könyörgöm, indiánnyár, novemberig hallani nem akarok a karácsonyról_pha.....

előzmény1 itt, előmény2 itt :)

_látjátok ez az angyalkát itt fent? fura szárnyai vannak mi?_a tőle gyengébbek, a kötekedők és a varázslóiskolában végzett hozzászólók kedvéért elmondom: természetesen ez csak egy szimbólum, amit jókedvemben kreáltam ehhez a poszthoz és azért választottam hozzá a képen szereplő lányt, aki személyes ismerősöm, mert ártatlan kinézete és mérete ellenére minden tekintetben egy csodásan formatervezett, modern faltörő kos_és azon túl, hogy menő kép lett, szerintem elég jól megmutatja, hogy miről is fog szólni ez az írás_csak nem biztos, hogy mindkét nem azt érti alatta amit kell_

_nos, nem egy titokzatos dolog ez a női egyenjogúság kérdéskör_még akkor sem, ha levesszük a gúnyos felhangot róla_DE_mivel jobbára érdek-ellenérdek feszkó mentén szövődik a történet, mert egy nagyon kicsit trónfosztás-szagú, némi magyarázatra szorul:_a modern nő ugyanis, mint amilyen a fenti angyalka is (és most hagyjuk a korábban már ismertetett százasszög-bonyolultságú, százasiker-kinézetű lányokat)_normális, kellően intelligens, a világra és a változásokra jól reflektál, erős és legfőképpen jó teherbíró_és semmi mást nem akar, csak társas viszonyrendszerben gondolkodva az "élet szép" projektjét jól menedzselni, mindabban a sok szerepben, aminek egy részét a nagymutertól örökölte, egy másik részét pedig önként és dalolva vállalta akkor, amikor felvilágosodott meg kihisztizte az oktatáshoz vagy éppen a választáshoz való jogokat magának_mindezt egy modern pasival, aki normális, kellően intelligens blablabla...abban a főszerepben, ami nemével együtt jár, és még néhány szabadon választottban (mint pld. a Skandináviában terjedő apuka-gyes).

_hogy ne legyen beleköthető, gyorsan kijelentem, hogy mindkét fent említett típus egy kihalófélben lévő, de létező kategória_

_mostanra, úgy áll a helyzet, hogy bár jelen pillanatban sem tudni olyan társadalomról, ahol a nők nagyobb hatalommal bírnának a férfiaknál, azért mégiscsak az látszik, hogy hiába az erőfölény, a dominancia meg a hasonló baromságok, azzal az egyszerű ténnyel, hogy a nők egy ideje sem biológiai (fogamzásgátlás) sem anyagi (önállókereset) értelemben nincsenek kiszolgáltatva a férfiaknak, alapjaiban változott meg a társadalmi rend, és a férfiuralom  már csak egy olyan szó, amit a Showder Klub tart életben hétről hétre_elég hülye szó amúgy, azt azért jelentsük már ki_a férfiakra nézve is az_

_hogy hol hibádzik a történet? _a férfi szerepek évezredek óta változatlanok, mindegy, hogy mammut vagy buxa, a lényeg a betevő megszerzése_(na és most ide ékeljétek be az előző részben kitárgyalt Justin Bieber-t, mint családeltartót, de ez csak egy kis izgalmas, vizuális, gondolati kitérő, mert látom, kristálytisztán látom, ahogy az a telefosott búvárruha-utánérzetű gatyájában menekül a felelősség mammutja elől...)_

_a női szerepekkel történt viszont egy pici bökkenő_amikor kétkeresős családmodell lámpását felakasztották, hogy ne bukdácsoljon a gazdaság termelékenysége, mindezt a létbiztonság selyemköntösébe bugyolálva, akkor egyvalamiről nagyvonalúan elfeledkeztek_arról mégpedig, hogy a nők eddig sem otthon vakarászták_a klasszikus értelemben vett "házimunka" szükségszerűen nem feleződött, csak most már napi 8 órával kevesebb maradt az elvégzésére_viszont cserébe úgy pörgött a szövőszék, hogy üröm volt nézni_

_(a "házimunka" fogalmáról gyorsan annyit, hogy A. Giddens (ő egy hírhedt ámerikai szociológus) szerint nem más mint fizetetlen termelőmunka, aminek gazdasági szempontból hatalmas jelentősége van, és becslések szerint az ipari országokban az ilyen típusú munka értéke kiteszi az összjövedelem 25-40%-át és masszívan hozzájárul a gazdaság többi részének zavartalan működéséhez, mert ingyen nyújt bizonyos szolgáltatásokat)_

_ez azért elgondolkodtató olvasata a wc suvickolásnak nem?_mindjárt büszkén ki is húztam magam_és az jut eszembe, hogy köszönöm az anyukámnak, akitől azt láttam, hogy ő is meló után pucolja, és még van ideje szakácsnőként tevékenykedni, a mosónősége mellett, hogy aztán ellogisztikázzon engem az otthon-suli-különóra bermudaháromszögbe_majd ápolónő jelmezében libbenjen be - nyugi hozzánk gyermekekhez - dunsztkötést tenni halálos tüdőgyulladás ellen a mellünk kasára_(na és akkor most ide ékeljétek be az előző részben kitárgyalt hirtelenszőkéket, akik megrettennek a vekni láttán, és csak annyit bírnak kinyögni, hogy húúúúúdenagy...)_

_és természetesen megint mindenre amit leírtam igaz , hogy:_értsen ebből meg mindenki annyit amennyi tud_azonosuljon azzal, amelyik részével akar_ez tendencia, nem pedig eldöntendő kérdés_

_délibábként: a mostani társadalmi miliőbe (értsd: nem a száz évvel ezelőttibe) tegyetek bele egy csipet modern nőt, az ő régről hozott tudásával és női őserejével operáló Aphroditét és egy klasszikus, szimpatikus, magabiztos, megbízható, érzelmileg kellően intelligens mammutvadászt_húdejólnézki_teatyaúristen_már csak meg kell tanulniuk beszélgetni a másik nyelvén, és időt kell rá szakítani, hogy ezt megtehessék, miután mosolyogva fektették le közösen a karon ülő szerelemgyermekeket (akik nem sírnak amiatt, hogy a porban kell játszaniuk)_és ha mindezzel megvannak, akkor az is kiderül, hogy Afrodité nem ismeri a makacs migrén kifejezést_kell-e ennél szebb látvány?_van-e ennél nagyobb délibáb a harmadik évezredben_:D

előzmény itt

előrebocsájtom, ez hosszú poszt lesz__DE_ez egy nagyon érdekes téma_mindenkit érintően érdekes_mert nem korlátozódik kizárólag a gyereknevelésre _mindenre, de az égvilágon mindenre hatással van_magára a létezésre van hatással_az pedig elég tág fogalom...

_szükségképpen elég sokszor fogom használni a TTK (tisztelet a kivételnek) rövidítést, hogy lehessen érteni, ez nem ítélet, ez vélemény egy általános tendenciáról_mostantól az alábbi jelöléssel:

_mivel alapvetően jóban vagyok a receptekkel, ezért a posztban szereplő témához is megadom a szükséges hozzávalókat, alapanyagokat_egy részük nem szerezhető be túl könnyen, egy másik részük pedig masszívan rendelkezésre áll, és más arányú keveréssel még akár normális fiatal felnőtt korosztály is létre lehet(ne) hozni_

_tegnap ott hagytuk abba, hogy ígéretet tettem a globál jelenségek figyelmen kívül hagyására_de aztán hamar rájöttem, hogy nem mondtam igazat_mert a posztadolens (mindjártelárulomhaesetlegnemtudod) gyerek nevelése nagyon is globális jelenség_és hosszú lenne azon lamentálni, hogy hogy volt régen_de muszáj ennek néhány sort szentelnem, és könnyen belátható miről is van szó pontosan, ha elárulom a szó jelentését_

P O S Z T A D O L E S Z C E N C I A     = K I T O L Ó D O T T   F I A T A L K O R

_nem olyan bonyolult, mint amilyennek hangzik_amíg a fiatalok viszonyrendszerei közötti összekötő kapocs nem a Sziget fesztivál volt, hanem, hogy mikor érik be a búza - ergo javarészt az emberi tevékenységek körét természeti törvények határozták meg, amiket nem lehetett figyelmen kívül hagyni, mert konkrétan az életüket, a létezésüket tette volna kockára - addig minden logikus és visszafordíthatatlan ritmusban működött_élet is halál is szerelem is házasság is_bejárt, kipróbált, tipizálható életutak, jól látható mérföldkövekkel és KORLÁTOKKAL_ez utóbbiból volt nagyon sok, lehetőségből annál kevesebb_ehhez kellett alkalmazkodni_megtettük_

_tehát a történet nem az édes, illatos, rózsaszín csecsemő kézbe vételével kezdődik_de ha már itt tartunk, többek között pld. a gyerekszülés olyan volt, mint amennyire természetes lehet a test bármilyen reakciója (adabszurdum egy büfi)_nem lehetett sem kiszámítani, sem tenni ellene, nem lehetett megállítani, a gyerek jött, csőstül jött, majd nagyon rövid idő alatt szervült a családba és rövidesen már önálló feladatát végezte (Árvácskát nem kell bemutatnom, tehénpesztra közben), úgy, pont úgy, ahogy azt a körülötte lévőktől látta_koszos volt, beteg volt, haldoklott, dolgozott, éppúgy mint a felnőttek_a gyerek régen kis felnőtt volt, talán nem is volt gyerekkora soha_egy gyerek addig volt gyerek, amíg az anyja csecsére volt szorulva_

_mára ez egy nagyon picit megváltozott_komplett iparágak épülnek erre, tehát biztos, hogy igazam van_ma a gyermek nem szervül sehova_a családba sem_a család és az élet épül köré_képzeljetek el egy körhintát_a közepén áll a gyerek_a két szülője pedig arra gyúr, hogy szédülés nélkül pörgesse át az életen_néha-néha kihánynak oldalra, mert túl sok, de azért csak tolják_a centrifugális erő sajnos kifelé tornássza őket, egyre-egyre távolabb egymástól, de ők csak tolják_egymással sem törődve_mindent a gyerekért_annyira pörgetik, hogy nincs idejük jól szeretni sem a gyereket, sem egymást_nincs rá idő_ha leáll a rendszer, akkor elszalad a japán nyelvű, zsokéoktatós oviba való besúvasztás és az élményfodrászatba sem férnek be időpontra_megy ez a biorezonális szarakodás, a gyerek útjának előre kitaposása_a fertőtlenített lét, hogy a kis ember buktatók nélkül zavartalan fejlődhessen_bármit akar, ujjal mutogatva, taknyotköpő hisztéria közepette, a ma embere megteszi, megveszi, lehozza a csillagok mellől, lecsupaszítja, pépesre darálja, hogy könnyedén "fogyaszthatóvá" váljon_mindenre igaz ez_a gyerek létezésének minden egyes aspektusára_megtanítják, hogy az egész élet egy élmény, amin valaki kézenfogva átvezet, nincsenek buktatók, csakhogy ami könnyen jött az könnyen is megy, de van helyette új, egy jobb, vagy sokszor az is elég ha csak másmilyen_kiáztatják nekik az élet-teafiltert, cukrozzák, csepegésmentes cuccba töltve letolják a torkukon, ők pedig boldog gügyögéssel hugyozzák bele a biopelusba_és a legdurvább, hogy apuka és anyuka úgy érzi, ő mindent de mindent megtett_hát meg...

_ahogy nőnek a szegény párák, úgy lesz ez igaz minden olyan dologra amivel összetalálkoznak_a használati tárgyakra, az emberi kapcsolataikra és önmagukra is_könnyen fogaszthatóvá kell válni_trendivé_széppé_s egyben hopp lecserélhetővé_csodálkozik valaki, hogy amikor anyuka és apuka elégedetten és fáradtan kilökné az ajtón a gyereket a nagybetűsbe, akkor az megfordul, bájosan mosolyog és gyorsan egy újabb MA képzésbe fog?_mert én egyáltalán nem_ki a büdös franc akarna a bulizás, a kamu tanulás, az nagybetűs élményszerzés, csajozás-pasizás, a gondtalan közösségi lét, a cicomázott posztok helyett felelősséget vállalni?_a 20-30 évesre növesztett puhapöcsök biztos nem, de azok a mindenféle önazonosságtól mentes, vasalthajú, egyenre bjútizált szerencsétlen szkeleton lányok sem, akik pillangóként repkednek buliról bulira a városban szerteszét_

_most tényleg_egy pillanatra helyezzétek már bele őket egy egyszerű szituba_nem is ismerik a veknit, csak a szeletelt kenyeret_inkább éhenhalnak ha előbbi van otthon, persze: _és akkor ezt az kikarikírozott, de nagyon is valóságos alaphelyzetet helyezzük át egy picit a párkapcsolatokba_először is lassan középkorú, megkövült személyiségű emberek fognak házasodni_bepróbáltak mindent, nőt-férfit-karriert-bulizást mire előjön az ősi ösztön_ha egyáltalán előjön_ott, ahol először kellene egy kicsit osztódni, lemondani az ÉN-ről, eggyé válni, empatikusan gondolkodni, lemondani a szerelem-mítoszról, (mert csak hogy tisztázzuk, a szerelem szükséges, de nem elégséges feltétele a párkapcsolatnak) felhasználni azt a tudást, amit csak és kizárólag empirikusan lehet megtapasztalni, egy vagy sok túélt, jól megoldott konfliktushelyzetben, tudni, hogy hogyan kell eredményesen vitatkozni, hogy legyen végkövetkeztetése az egyet nem értésnek, lemondani, azt nagyon, de nagyon kellene tudni_szabadságot adni és kapni_jól szeretni_dehát így hova lesznek az erős férfiak? (nem az izomerősek, mint pumpedgabo), hanem az igaziak, akik nem tudnak a mellbimbó környékén leereszteni_körül szoktatok nézni a városban sétálva? néha azt sem tudom, hogy az egyencuccos, csíkoszoknis ropilábú justin bieber-ek képesek-e belerúgni egy kakaóra fújt focilabdába_hova lesznek a pasijukért és családjukért bármire képes nők?_és ez az embertípus fog tudni egyáltalán kommunikálni?_vagy csak különböző oldalakon fogják egymással megosztani a gondolataikat?_minek, úgyis lecserélik_egymást is és az oldalukat is..._

_ráadásul ma már nincs olyan, hogy örök körforgás_mindig minden változik, és ez egyre csak gyorsabb, egyre átláthatatlanabb mindenki számára_ráadásul nem fér bele egy megosztásba, és a témát sem fogja kedvelni senki_

_sajnos nem bírom ki_próbáltam, de nem megy, muszáj lereagálnom_ennek egyetlen oka van, és ez nem az igazságérzetem_hanem mert egy olyan oldalon jelent meg, aminek jelen pillanatban 52ezer kedvelője van, és ha egyetlen elveszett lélek is van közöttük akkor annak a sorsa meg van pecsételve_szóval elszámoltam ezerig (kalkulátor vagyok, vagy mi, úgyhogy biztos volt ezer)_nem mintha meg akarnám védeni azokat a hirtelenszőkére blansírozott, szabad szemmel is megszámolható cortex cerebrivel rendelkező nőket, akikről valójában a cikk szól, akik léteznek, igen valóban léteznek, például a Soundon elég sok ilyennel lehet találkozni_hanem mert olyan nagyívű társadalmi problémaként ábrázolódik a női nem manipulatív, kasztrálásra született személyisége, mintha az identitásának alapjaként lenne kategorizálható, mintha a kocka el lenne vetve, és a párkapcsolati atombomba ledobásra készen arra várna, hogy a világ alapját jelentő monogámiát rosszindulatúan megsemmisítse_olyan ez, mintha Micimackó a mesében azon gondolkodna, hogy a Nyuszika (házának) lyukába való beragadásának oka nem a hátsó fertály mérete, hanem a mézesbödön_hogy kellőképpen leegyszerűsített képi világgal éljek_pedig összesen három oka van_van legalább egy globális oka: ez az, hogy a medvék általában szeretik a mézet_van két objektív oka: a szűk lyuk és a csupor_és van egy nagyon is szubjektív: az pedig a koffer mérete_

_ahhoz, hogy a kérdést minimálisan releváns módon meg lehessen válaszolni, és hogy ne tekintsünk elegendőnek egy tényszerű közlést, mint amilyen a fenti nettó baromság cikk, legalább két tudományágat segítségül kell hívni_a globális folyamatok megértésében a szociológia segíthet, a mikrofolyamatokéban pedig a pszichológia_egyiknek az eléréséhez sem kell lexikális tudás, bőségesen elegendő a gugli_csakhát keresni is jól kell tudni és ez legalább annyira igaz a párválasztásra, mint a forrásokra_:))

_tehát előbb tekintsük át a globális okokat, hasonlítsuk össze, laikusként természetesen a modernitás (felvilágosodás utáni) emberét a posztmodernitáséval (mai)_annyit mindenképpen látni lehet, hogy e tekintetben a társadalmi változások radikálisak_olyan mértékű újrarendeződés ez, amihez vélhetően nem lesz ideje alkalmazkodni a párkapcsolatoknak, mert a változás mostanra folyamatos és gyors_mindjárt meg is van a válasz arra, hogy miért van bennünk ennyi kérdés_:D_elsőként nem lehet kivenni a történetből a nyugati létformák és értékek terjedését_ami felettébb brutálisan diverzifikálja az addig meglévő gondolkodásmódot, társadalmi rétegeket és létformákat_az egyén individualizálódik az életutak pedig sokrétűvé válnak, a tradicionális családi minták felbomlanak és ez egyáltalán nem használ az egyén homogenitásának_ami ugye alapvető feltétele egy hosszú párkapcsolatnak_nem kell mindenben egyet érteni, bőven elég az alap értékekben_de ezek honnan jönnek?_onnan, amiben szocializálódtunk_és márpedig ma annyiféleképpen szocializálódunk, annyiféle értéket képviselő családból jövünk, hogy ez a második buktató, rögtön azután, hogy a két nem mióta létrejött vagy megteremtetett, másként gondolkodik_

_ezen a ponton nem hagyhatjuk ki a történetből azt sem, hogy régen nem létezett hosszú párkapcsolat_:

_nagyon régen a kardfogú tigris és a gyerekszülés miatt_

_a távoli múltban a párbajban történő farokméregetés, a betegségek, a háborúskodás és a gyerekszülés miatt_

_a közeli múltban nagy nagyon nagy háborúk és a betegségek miatt_

_aztán a világméretű háborúk elmaradoztak, az orvostudomány rohamosan fejlődni kezdett és most itt állunk egymással szemben, ráncba szedve, legatyásodva, megöregedve és elreménytelenedve, hogy miről dumáljunk így 50 év együttélés után_erre sajnos az évezredek alatt nem alakítottunk ki adaptív válaszokat_

_és ami talán a legfontosabb az történet szempontjából az az a folyamat amin a nők gondolkodása ment át a 20. század elejétől idáig köszönhetően öntudatra ébredésünknek és azon béklyó levetkőzésének, hogy életritmusunkat a fogamzásgátlás feltalálása óta nem a gyerekszülés határozza meg_nem szülünk csak azért folyton, mert egyébként a testünk erre lett kitalálva_a felszabaduló időt egész jól használtunk ki az elmúlt néhány száz évben_a mozgásterünk kiszélesedett_már nem sepregetünk-kapálgatunk kizárólag a ház körül_a tevékenységeink köre kiterjedt az addig csak férfiak által birtokolt tevékenységek körére_emellett - jó esetben - őrizzük az otthonunk és az ágyunk melegét, de már nem mindenáron és ez valóban beleköthető, a férfiak szempontjából legalábbis, de mi már ezzel sem foglalkozunk mindenáron_

_a történet tehát rendkívül szövevényesen kezdődik és lehetőleg csak kuszálódik, és ezzel folyamatosan rossz társadalmi látásviszonyokat teremt_ahogy a mellékelt ábra is mutatja_egyenlőre annyi bizonyos, hogy ősigazság nincsen_csak is tények, de azok töménytelen mennyiségben_

_hogy kicsit emberközelibbé tegyem a dolgot leszállok a globális kérdésekről, pedig nagykéssel tudnám boncolgatni_és akkor garantált lenne, hogy az az egyetlen elveszett lélek nem fogja elolvasni akinek valóban szánom (és nem bánom) ezeket_éppen emiatt egyenlőre ennyi_a következő posztot az élménytársadalomban való részvételünknek szentelem és a posztadoleszcencia kérdéskörének, ami azért nagyon fontos, mert ha valami, hát az kasztrálja ám a pasikat nagyon durván_tehát mire oda jutnak, hogy kasztrálhatnánk őket, már egynémely esetben nincs is tökük, amivel ezt megtehetnénk_ezért aztán kénytelen leszek kitérni az ezzel szervesen összefüggő gyereknevelésre, aminek ma óriási divatja van és ami alapvetően fogja az egész férfi-nő kérdéskör méregfogát kihúzni, rossz irányba_mindezt úgy, hogy én magam három "férfi" felneveléséért vagyok felelős, és semmiképpen sem szeretném kasztráltan útjukra bocsájtani őket_addig is, amíg a nagy titkot felfedem, kedves fiúk, férfiak, emberek, használjatok valami felcsatolhatót és kitartás_:D

_tudom, hogy készíthetnék szorbét, jégkrémet, granitát, parfét, semifreddo-t, ihatnék frappét, jegesteát, de még az is jobban hangozna, ha csak elszopogatnék egy citromos jégkockát (erről majd később, nehagyjátok ki), de én a kihívásokat és a fánkot is nagyon szeretem_10 percig tart_ennyi időt a szaunában is ki lehet bírni alapon ma (is) fánkoztunk_nem bírjuk abbahagyni_(és még fagyit is ettünk utána)_:D_menthetetlenül lecsúszott mellé egy teljes üveg málnalekvár és egy fél a fügéből is_és amikor az asztalnak már csak a lapja volt, rajta az üres tányérokkal, akkor shrekmacska méretű szemekkel néztek rám a sáskák, hogy vanmégvalamiiiiiiédesssssééééééég?_ekkor jött a fagyi_:))

_hogy legyen ennek a dolognak mentsége is_kerek 10 perc alatt teszel az asztalra önmagát a forró olajban megfordító, kívül ropogós, belül pedig foszlós fánkot_és nem utolsósorban benyeli az utolsó 3 ek. tejfölt, ami mindig beleposhad a dobozba_a leírás szerinti mennyiséget én mindig duplázom, de az eredeti arányokat fogom megadni, mert nem laknak mindenhol sáskák_normál esetben kb. 4 embernek elegendő adag nyerhető ki belőle_

_hozzávalók:_

30 dkg liszt

1 tojás

3 ek. porcukor

3 ek. tejföl

0,5 zacsi sütőpor

1 tasak vaníliáscukor

nagy csipet só

0,5 liter olaj

_elkészítés:_

_az olajat felteszed egy magasabb falú lábosban nagy lángon_fontos, hogy ha felforrt, vedd kicsit kisebbre a lángot vagy az elektronikát (lényeghogyahőt) alatta_

_tojást a cukorral fehér habosra kevered, hozzáadod a tejfölt, a vaníliáscukrot és a sót, ha kész rászitálod a sütőporral elkevert lisztet_ez így kb. mindenestől max. 5 perc_

_nyújtsd ki fél cm vastagra a tésztát egy jól belisztezett deszkán, csak semmi cicó, simán evőkanállal szaggasd bele a forró olajba, ha bizonytalan vagy, végezz egy pici tésztadarabbal próbát, ha egyenletesen gyöngyözve pirul akkor mindenszupiszuper_ez így a másik 5 perc_a megevés pedig a harmadik 5 perc_:)_a porcukrozás opcionális_:)

_akkor ne habozz_vagyis habozz, de amikor kész a lekvár, akkor szedd le a tetejéről_mindent fügével eszek_mindent fügével csinálok, annyi van a kényszerből árnyékos és deklaráltan legbénább helyre ültetett fámon_legyintettem rá anno_de mivel az utolsó pillanat volt, valamikor ősszel, még ez is jobb volt mint a semmi_gyerekfügefa, lábszárvédő magasságban_2 éve_azóta Hulk méretűvé cseperedett (ezért így is nevezem őt, akkora zöld tenyere(i) van(nak) ) és vigyorogva növeszti magán a fura formájú gyümölcsét_megállíthatatlanul_

_eszem sajthoz frissen, fagyihoz frissen vagy karamellizálva_sütibe rejtve_morzsa alá, mézzel meglocsolva és még mittudomén, de mára Hulk még jobban megvadult_

_kapásból 1300 g gyümölcsöt szedtem le róla úgy, hogy folyamatosan pusztítjuk_pont egy Extra befőzőcukor mennyiség_:)

_30 perc alatt készültem el vele, üvegbetöltéssel együtt_:)_3 kisebb befőttesüveg lett belőle, amit 5-8 percig mikróban csírátlanítottam_

_hozzávalók_

kb. 1300 g megtisztított, negyedelt gyümölcs

500 g Dr. Oetker befőzőcukor

1 tasak Dzsemfix

2-3 szál levendulavirág

1 egész rúd fahéj

1 fél biocitrom héjastól apróra szeletelve

_elkészítés_

összefőzöd

üvegbetöltöd

kész

_őszintén szólva, én, aki most is éppen ezt falatozom, egyrészt nem tudom rávenni magam, hogy abbahagyjam, másrészt úgy érzem, hogy még soha életemben nem kóstoltam ilyen tökéletes ízkombinációban fagylaltot_olyan vagyok, mint az egyszeri leány aki a városba érkezett, ma délután kitárult a fagyinagyvilág, és innen nincs visszaút, lehetetlen, hogy ezek után megkóstoljak egy simple puncsfagyit_:)_mondjuk ezt eddig sem (t)ettem, de most aztán végképp kimarad_mert ez a fagyi itt fent a képen, ízvilág és tálalhatóság tekintetében egészen durván feszegeti még a fagyinagyvilág határait is_DE_jó hírem van: ez a gombócnyi mámor elkészíthető kezdő és haladó változatban is és én mindkettőt rendelkezésre fogom bocsájtani_a kérdés tehát csak az, hogy ki számít haladónak_hát az aki elég elvetemült, hogy az alapfagyit maga készítse el_én megtettem, mert megköveteli tőlem a haza, ha már írok róla néhány sort_de közben kipróbáltam a kezdő változatot is, mert a híresztelésekkel ellentétben nem vagyok mindig elvetemült_:)_elsőre, csak próbaképpen, kis adagban, csak hogy a bakancslistán ki lehessen pipálni a feketeszezámos vaníliafagyit friss fügével.

_tehát a kezdő változat:_

_végy egy doboz jó minőségű vaníliafagyit_én az Aldiban szoktam, (2,5 literes Grandessa nevűt) tényleg finom, a rend kedvéért még a kis vaníliamagok is kikacsintanak belőle, de aki még ettől is messzebb akar elrugaszkodni, az vegyen Haagen Dazs-t vagy éppen Ben&Jerry-t a Culinarisban_

_végy egy kávédarálót_ha az nincs, akkor legalább egy mozsarat_és daráld le vagy törd darabosra a 20 dkg feketeszezámmagot_

_végy egy serpenyőt_és a szezámmagot ezután pirítsd meg, addig, amíg nem érzed a jellegzetes diós illatát_

_ezalatt a jó minőségű vaníliafagyid valószínűleg puhára olvadt_én a 2,5 literes fagyinak nagyjából a negyedét használtam fel ehhez a mennyiséghez, mert tartottam tőle, hogy ha nem lesz sikeres a végeredmény, akkor hajíthatom ki a kukába_az aldis változat amúgy eleve nagyon lágy textúrájú, abban egyből bele tudod keverni_

_adj hozzá 2 ek. szezámolajat is és egy habverővel keverd el benne az egészet_

_sétálj ki a kertbe, vagy az utcára és szakíts le néhány értett fügét, szépen negyedeld fel és minden pohár tetejére ültess rá egyet_

_a haladó változathoz a jólbevált saját vaníliafagyireceptemet választottam, mert nincs fagyigépem és így macerásabb azért a történet_

_hozzávalók:_

3 dl tej

3 db tojássárgája

150g sűrített tej

5 dl habtejszín

10 dkg barnacukor (ettől még szebb színe lesz)

2 rúd felhasított vaníliarúd

_kis lángon felteszem a tejjel összekevert sűrített tejet melegedni, és beledobom a vaníliarudakat_a tojássárgákat a cukorral sokáig keverem, hogy szép habos és krémes állaga legyen_amikor készen van, akkor az átszűrt meleg tejet folyamatos keverés mellett hozzáöntöm és félreteszem hűlni_a habtejszínt felverem és a krémbe forgatom_amikor ezzel megvagyok hozzáadom a fent említett összes többi hozzávalót, a szezámolajat, a pirított feketeszezámm-töretet_egy kismustrált fagyisdobozban teszem a mélyhűtőbe_2 óra múlva kezdem el a kevergetést, ami abból áll, hogy kiveszem, habverővel átkeverem, visszateszem_1 óra múlva megint ki, kever,vissza, és ezt így legalább 3x-4x eljátszom, de leginkább beruházok egy fagyikészítő gépre_:))

_akiknek ajánlom: gasztronómia iránt érdeklődő, vagy általában érdeklődő, nyitott, új ízek megismerésében jártas és érdekelt, extrafinom ízélményre vágyóknak, akik hajlandóak feláldozni az idejüket és sutba dobni a megszokottat, hogy egy igazán különleges dolgot megkóstoljanak_:)_kihagyhatatlan_!!

_az étel, ami szép_ami finom_ami egészséges (ha kicsit kevesebb mézet raktok bele, mint én, és brutális zsírtartalmú kókusztej helyett natúr joghurttal készítitek, akkor végképp)_és hát bele lehet magyarázni, hogy ugyanolyan finom a kalóriaszegényebb változat is, mindenki tudja, hogy ez nem igaz_:D_ határozottan ki tudom jelenteni, hogy inkább futok hetekig, de akkor is kókusztejből csinálom_egyébként pedig a paleo kívánalmaknak a mézet leszámítva tökéletesen megfelel, azt pedig akármikor lecserélhetitek xilitre_egy dolgot nem lehet kihagyni belőle, a kekszet_anélkül mitsemér ez a változat_:)_vagy van egy jobb ötletem, csináljátok csukott szemmel, és ha nem látjátok, akkor nem létezik alkatrészenként, a végeredményben pedig már ki tudja mi minden van_de mindenképp készítsétek el_:)

_nálam ezek a hozzávalók mindig megtalálhatóak itthon_a bevásárlás témának egy külön posztot szentelek, de gyorsan elmondom, hogy két állandó és egy változó bevásárolólistával zsonglőrködöm_van egy aldis állandóm, egy lidl állandóm (hogy miért pont ez a kettő, azt is meg fogom magyarázni) és van egy független változóm :D_ehhez a turmixhoz szükséges dolgok az aldis állandó listámon szerepelnek, szerintem a másikban is van, de nekem ez vált be, én oda járok sűrűbben_tehát mindig van kókusztej a kamrában, mindig van fagyasztott eper a hűtőben, mindig van istenifinom zabkeksz a titkos helyen (mert a nem titkos helyeken felejtett dolgok általában eltűnnek...)_méz pedig remélhetőleg mindenkinél van otthon_igazából egy éhenhalást szerettem volna elkerülni időben_3 növőfélben lévő, kisfiú formájú sáska bármire képes edzés után..._simán félni lehet tőle, hogy egy óvatlan pillanatban egyben kapják be a hűtőszekrényt, vagy Marci macskát a szomszédból (feltételezem a sajátjainkat életben hagynák, bár ki tudja)_

_kis magyarázat, hogy miért vannak ezek a tételek az állandó listán nálam:_

1._a konzerv kókusztej: a panna cotta, a különböző indiai kaják, csirkés raguk, a pudingok elkészítéséhez, de van egy még ettől szemérmetlenebbül sokkal egyszerűbb recept is, ahhoz sem utolsó_de azt úgyis meglátjátok majd_csak azt nem lehet akármilyen kókusztejből, arra csak a Culinarisban kapható alkalmas :D

2._a fagyasztott eper közcélokat is ellát, fej,-és egyéb testfelületi és zúzódásos sérülésekre rakom rá jég helyett, de ezen kívül fagyikba, jégkásába, hideg gyümölcslevesbe, kis cukorral felfőzve topperként, csak úgy magában jegesen elharapdálva, tortatöltésre, díszítésre, sorbet készítéshez, az 1 kg-os kiszerelést érdemes venni és addig járok rá amíg csak lehet_

_a keksz állandó jelenlétét nem kell magyaráznom gondolom, többfélét tartok itthon, olyant amit nem sajnálok direktben a gyermekekbe tömni, és olyat is, aminek előbb főszerepet szánok egy számára utolsó vacsorán_:)) az aldis gluténmentes keksz nem egészségügyi okokból van itthon mindig, hanem mert remek sajttorta alap, rettentő finom egy kávéhoz és tökéletesen sűríti a turmixokat, krémesre, selymesre_

_turmixot mindenki készített már, tehát az elkészítés leírásával nagyvonalú leszek_

_magas falú keverőtál_

_bele 1 egész konzerv, asszem 250 ml kókusztej_2 ek. akácmézzel_

_kicsit felverem_

_bele 2-3 marék fagyasztott eper_

_ezzel turmixolom, és mivel jeges, elkezd besűrűsöni, krémesedni_

_a kekszet egyenként adagolom hozzá turmixolás közben, hogy olyan állaga legyen, ami még homlokrepedés nélkül átcuppantható a szívószálon_

_már így is simán fogyasztható, de én belereszeltem egy  lime héját a hecc kedvéért_

_és ha lett volna zombi banán itthon, azt is biztos beleteszem, de akkor a lime leve is megy hozzá, hogy ne legyen rozzantbarna színe_

_találjatok új ízpárokat, jó szórakozást_:) és étvágyatpersze:))

_biztos emlékeztek még erre a játékra_nagyon régen játszottam, de itt az ideje leporolni_rendkívüli aktualitással bír ugyanis, főképp a mostani viharos időkben_egyrészt játék volta, másrészt, ebbe a kontextusba helyezve óhatatlanul kibontakozó oktató jellege miatt_a mai napon eljutottam a elfogadóképességem határára, már ami a mások elfogadását illeti, pedig én baromi elfogadó vagyok mindenféle mássággal_ezt bőven elég ha azok tudják akik igazán ismernek_nem tudok elsiklani ugyanis azok felett a kommentek felett, amik mások segítségnyújtási technikái felett mondanak ítéletet_hogy konkretizáljam:amelyekben a hivatkozási alap a bevándorlók civil megsegítését ellenvéleményezők körében az, hogy van elegendő honpolgár aki segítségre vár_ezt ha ma nem olvastam el 500x akkor egyszer sem_nem mintha nem érdekelne a pocsaji cigánygettó vagy az alultáplált borsodi óvodások, mozgássérültek, autisták, marginalizálódott nyugdíjasok, bolhás kutyák, kihalófélben lévő bogarak, etc. DE:

_rendkívüli sokféleségünk ragadtat minket választásokra_milyen ruhát veszünk fel_milyen ételeket szeretünk_utáljuk-e vagy éppen nagyon szeretjük a jácint illatát_(ugye Etel :D)_hiszünk-e istenben, vagy nyomatjuk az evolúciós magyarázatot_ehhez jogunk van, szellemiségünk, hitünk, lelkünk, testünk szabad választásai ezek_nincs ez másképpen a segítségnyújtással sem_segítünk, annak, akiről mi úgy gondoljuk, hogy elesett, hogy szüksége van ránk, hiszünk benne, hogy jobbá tudjuk tenni az életét, vagy ha nem is az egész életét, de azt az egyetlen, aktuális pillanatot, és ha ez éppen a szomszéd alkesz elárvult hippi neje, akkor ő_a fő kérdés nem ez, hanem, hogy SEGÍTÜNK-E EGYÁLTALÁN bárkinek_bármiben_ma, a súlyos, cseppfertőzéssel terjedő elidegenedés kellős közepén ez a legfontosabb kérdés_kész csoda, ha szorul belénk annyi emberség, hogy egyáltalán a kezünket kinyújtjuk a záróvonalon,  ortopédcipőben, bot nélkül fluktuáló idős néni felé_vagy gombnyomással behúzatjuk a visszapillantó tükröt, nehogy letörjön a lapockáján megpattanva_

_tegyük már meg, hogy ezt nem kérjük számon senkin_nemcsak azért, mert feltételezhetően ezt ma nagyon kevesen teszik meg_óriás respect a kivételeknek_hanem mert ehhez viszont nincs jogunk_

_valamelyik este futás közben megláttam egy élettel összeegyeztethetetlen helyen kóborló sünit_leállítottam a gyér forgalmat nagy erőkkel, hogy átpöndörödhessen a túloldalra_édes volt, néztem, ahogy szedi a lábait és közben ezerrel szuszog hangosan, mint egy öreg bácsi emelkedőn felfelé_nem vettem volna a lelkemre, ha matricára gyúrja őt egy arra haladó autó_az legelöl álló (női sofőrrel, minden célozgatás nélkül) türelmesen kivárta, arca sem rebbent, szerintem már a másnapi színes mosáson agyalt_a másodikból viszont kiszállt egy 30 körüli pasi, ideges volt, türelmetlenül felszólított, hogy lehetőség szerint húzzak már le az úttestről valamelyik irányba_rámutattam a szőrös-szúrós-röfögő kis barátomra, de ettől még jobban kiverte a víz, ki nem szarja le, mondta, a soron következő süngenerációt_bájosan kértem még egy kis türelmet, míg átér szegény pára és közben arra gondoltam, hogyha én nem vagyok rá a biztos halál vár, egy Pirelli általi_nem kezdtem el kampányolni a sünök mellett, felesleges is lett volna, édesmindegy jelen esetben, hogy mennyi kártevő hatástalanításáért felelnek, legfőbb erényük úgyis az, hogy élnek, hogy lélegeznek, léteznek, pont úgy, mint bárki más_

_ha mindenki csak ennyit tenne_az egész világ egy rajongva összeszopogattt, nyálas mézescsupor képét kezdené magára ölteni, ahol szírek és határőrök mosolyognának egymásra, mert előbbiek hazafelé indulnának békés országukba kart karba öltve válvillantós rucikba öltözött, kiegyensúlyozott feleségeikkel, sőtmitöbb együtt bontanák a kerítést, míg a vállvillantók virítják a baklavát_a maffiafőnökök munkanélkülivé válnának, de lenne aki munkát adna nekik_dílerek készítenének haldoklóknak mákteát, csavarnának óriási jointokat fájdalomcsillapítás gyanánt hospice házakban, miközben prevenciós szórólapokat osztogatnának a tűcsere programot visszapótlandó_soha többé nem lenne igazságtalanság, nem lenne nélkülözés, oly boldogan forogna a földgolyó, hogy hallanád ahogy fütyörészik_

_ítélkezés helyett mindenki a saját kényelmes életén túllátva tegyen egyetlen egy dolgot valamiért vagy valakiért_mindenkinek jár a segítségnyújtás, a havasi gyopártól az afgán menekültig_ezek a dolgok csak az áldozatvállalás mértékében különböznek, ami pedig megállapíthatatlan, mert lehet, hogy a havasi gyopár fog nagyobb áldozatokat követelni_és nemcsak megállapíthatatlan, hanem jelen pillanatban hálátlan is, mert lehet, hogy a havasi gyopár mindezek ellenére is megadja magát_elengedhetetlen az önzetlenség_enélkül nincs segítségnyújtás_ezért pedig senki el nem számoltatható_

_a délvidéki magyar végváron történtek felemlegetése legalább annyira hazafias kötelességem, mint a Betyárok  romacsecsemődarálós premisszája_és egyre kevesebb ember engedheti meg magának azt a luxust, hogy e fölött szemet hunyjon_a probléma ugyanis – szemmel láthatóan- nem oldódik meg magától, márpedig a közhely szerint csak ezekkel nem kell foglalkozni_

_a betyársereg kis bével és a HVIM internetes mocskában szörfölgetve kikéreckedik belőlem néhány dolog_ti se hagyjátok ki, olyan végtelen magyar mocsár ez, amit muszáj empirikus-vizuálisan megtapasztalni, mert ha ezt bárki mesélné, én el nem hinném_

_próbálom mindezt úgy, ahogy Tamás Gáspár Miklós teszi az Európa sötét éjszakája című cikkében, gyűlölködés nélkül, bár ehhez felebarátoknak kellene hívnom ezeket a klónozott orkokat az önkéntes civil aktivistákat, a gyerelányverő sok fura hazafit, vagy ha úgy jobban tetszik, a jakuzára tetovált (nyilván az írásos emlékek testbevésetett premisszáit mutogatni kívánó), kigyúrt (az életerős magyar betyár víziót alátámasztandó), kopasz (nincs idő itt hajnövesztésre kéremszépen, cselekvő kell, gyorsan cselekvő, haját nagy igyekezetében elhagyó) népi agyagedényt, ez utóbbiért én kérek elnézést a mívesebb köcsögöktől_őszintén szólva Vona nem csinálja rosszul_legalább 3 lábon stabilan áll (és még fentről is biztosítja egy vaskos kötél, amin Orbán sk töltött kolbásszal eteti észrevétlen, hátha átcsábít néhány szavazót_ _sajnos elég vaskos kopjafából készült lábak ezek, megfelelő szimbólumokkal faragva, akad bennük Árpádsáv és horogkereszt vegyesen, namegpersze nagymagyarországtérkép a hatvannégy vármegyével_meg itt ez az egyházasdi is, ami az én olvasatomban viszonylag nehezen összeegyeztethető a faji megkülönböztetéssel, a cigányozással, a már-már náci-nyilasba hajló retorikával_de Vona ezt is jól csinálja_miközben informális (vagy formális, mindenki döntse el maga) kapcsolatot ápol a legszélsőjobboldali szerveződésekkel, aközben a médiában vigyorogva legálisan uszít, és mindeközben tenyérbe mászó ódon határolódik el mindettől, a vállát vonogatva kommunikátorai által_teszi mindezt Viktor lapockája mögül, jogilag felelősségre vonhatatlanul, kulturális, politikai és ideológiai értelemben is összeérve vele_szinte csak be kellene vallani, hogy egyeztetni szoktak_hogy nyakunkon az Eurázsiai Únió fekete szelleme, hogy Putyin pudlija leszünk a piros gomb mellett csaholva_

_hogy az eredeti témánál maradjak, a betyárok és a HVIM jeltelen képviselői, akik Trianonra és a nemzeti öntudatra hivatkozva bohóckodnak, betyárkodnak és megfélelmlítenek szerte hazánkban a bugac-fashion 1000 éves kollekcióját ötvözve a nagyüzemi pólógyártás legsikeresebb darabjaival, amiket rólunk, magyar birkákról nyírt 100% gyapjú alapanyagból készítenek, (Zentai Plajner Zsolt, a Jobbik esztergomi alelnökétől plagizálva) hogy jól megmentsék ami a magyarságnak jár,miközben gondtalan gyerektáborokat szerveznek, ahol „a bevándorlók bére csak halál lehet” feliratú ruházatban uszítják a felnövekvő generációt_és mi csak nézzük őket, bambán, meg kussolunk is, senki fel nem háborodik, szóvá nem teszi néhány orgánum kivételével_mindez végtelenül szomorú_

_az viszont visszavonhatatlanul vihogásra késztet, ahogy elképzelem a mezőőrös sztorit :D :D _simán magyar népmese szagú, szinte hallom, ahogy Szabó Gyula bácsi a klasszikus főcímzene után bemondja, hogy: A mezőőr és a IQ-betyárok_látom magam előtt, ahogy pislognak a csalitban, mint a pocok a lisztben, hogy most akkor merre vannak a migránsok?_sorozatban hallom a: he, mongyadmá te, süketparaszt, meg öregapám ne szórakozzék, mert a bevándorlók helyett magán veszünk penitenciát, hogy a saját érdes jó anyja nem ösmer magára_hol lehet őket egész pontosan megverni?_kettéválnak, aztán újra össze, az egyik hetykén felpöccinti a kalapját, mielőtt még Torockai neve megáldatik_meg megint meg megint_milyen ásotthalmi magyar betyárlelkületű szélsőjobboldali polgármester az i(ly)en? mi(j)en? he?_hogy ásnák el kőhalom alá_azt a vérrel karcolt testvériségét neki, hogy megkeserűli még, a szittya magyar, csak úgy mint Lúdas Mátyás, 3x adja vissza, vagy veszi el, vagy tudomisén_ha a botos betyárok menekültet találtak vóna, az én mesém is tovább tartott Vóna_de szerencsére nem_mert a gőzös távküldönc vérrel és verítékkel épített vágányai mellett hejdenagyon belefutottak a Magyar Királyi Rendőrség kiküldetett előőrsébe, s lőn nagy csodálkozás, hogy csak hacukában különböznek_addig mi nyugodtan gondolkodjunk el, hogy nem kellene e sápítozás helyett most már esetleg megszólalni, nem hordábaverődésre gondolok, hanem csak úgy ki-ki a maga módján, pontahogyén ezt a blogolósdit választottam, függetlenül attól, hogy elég hülyén mutat egy betyár a rozézselém tetejébe ültetve, a körtés ételeket pont ezért most ki is hagyom...